ÍGY HASZNOSÍTSD ÚJRA A YANKEE CANDLE TARTS-OT!


Hiányoztam? Remélem igen, mert nekem elkezdett hiányozni a blog, úgyhogy augusztus örömére visszatérek az online világba. Kezdetnek jöjjön egy pofonegyszerű DIY ötlet, amit a Pinterest és a smucigságom ihletett. Tudniillik, imádom a Yankee Cande miniviaszokat, de nem szeretem megvárni, amíg teljesen kiillatozik (van ilyen szó amúgy?), mert akkor gyomorforgatóan büdös lesz, így általában kicserélem, amikor még van egy icipici illata. A használt Tartsokat viszont sajnálom kidobni, mert ugye még van bennük némi kakaó, így hónapok óta gyűjtögetem összeömlesztve őket egy zacsiban, de halvány lila gőzöm sem volt, hogy mit fogok velük kezdeni. Aztán pár hónapja beszippantott a Pinterest (ITT tudtok követni) és a lakberendezős táblám gyűjtögetése közben akadtam rá erre az ötletre:

Forrás
Most mondjátok, nem szívdobogtatóan szép?! :)
Egyből tudtam, hogy ezt meg kell majd csinálnom, mert teljesen beleillik a leendő hálószobámról szőtt terveimbe, mivel enyhén fogalmazva kinőttem a 21 éves énem által megálmodott enteriőrt. Szerencsére ősszel lakásfelújítás kezdődik, már alig várom, hogy a fejemben lévő kép materializálódjon. Szerettem volna várni addig az elkészítéssel, és eredetileg fehér gyertyaviaszból tervezem megcsinálni, de közben eszembe jutottak a kallódó YC maradékok, és egyszer élünk alapon elkészítem tegnap a béta verziót. Kitaláltátok hogy imádom, ugye? :D

Hogyan?
Pofon egyszerű a kivitelezése, gondolkodtam is, hogy ez megér-e egy posztot, de annyira tetszik, hogy muszáj megmutatnom.
Szóval kell hozzá jó sok használt Tarts (vagy maradék gyertya az üveg aljáról), egy kanóc, egy hurkapálca, egy kanóctalp (teamécsesből kioperált is tökéletes) és egy szép díszes talpaspohár, amit nem sajnálsz (Én kicsit elnéztem és a hiányos, három darabos helyett a hat darabos készletből használtam fel egy poharat, így sajnos lőttek a stafírungom egy részének :D  No, de sebaj. Ti azért legyetek figyelmesebbek, és tényleg olyat használjatok, amit nem sajnáltok, vagy ami miatt nem tör ki családi botrány).


A kanócot méretre kell vágni, ha van kanóctalpad, akkor bele kell fűzni, majd pedig a pohár aljára applikálni. A kanóccal úgy számolj, hogy a  végét rá tudd csavarni a hurkapálcára, mert nem lenne szerencsés a forró viaszból kihorgászni a belepottyant kanócot. Közben egy lábosban (amit szintén nem sajnálsz) szórd bele a viaszokat (ha nagyon sok Tarts van és türelmed is akad, akkor akár szín szerint vagy illat alapján is válogathatod, én a türelemmel hadilábon állok, így összeömlesztve készítettem), és pont úgy, mint amikor csokit olvasztasz a süti tetejére, forró víz fölött olvaszd fel a viaszokat. Lehet nyílt láng fölött is csinálni, a második adagot - mert az első nem volt elég - már így készítettem és semmi baja nem lett. Ha minden felolvadt és víz állagú, akkor óvatosan öntsd bele a pohárba. A kanócot érdemes fogni a pálcán, nehogy beleessen!
Ezek után már csak meg kell várni hogy megdermedjen, levágjuk a kanócot, ha túl hosszú és már kereshetünk is neki egy kitüntetett helyet a lakásban.


Nagyon kellemes illata van még így összemixelve és agyonhasználva is, bár be kell vallanom, hogy én ezt elsősorban dekorációnak szánom, nem használatra. Arra érdemes figyelni, hogy pohárnak értelemszerűen ne papírvékony üvegből készültet válasszunk, mert forró viaszt öntünk bele. 
A projektet sikeresnek ítéltem, úgyhogy hamarosan nekiállok a Pinterest képen láthatóhoz hasonló, fehér verzió gyártásának.


Hogy tetszik?
Milyen ötletetek van még a kidobásra ítélt viaszok újrahasznosítására?